Az alsóházi rájátszás visszavágóinak második körében Alsónémediben
játszunk a Galaxis csapata ellenfeleként.
A rájátszás előző mérkőzésének eredménye:
ELTE SE - Galaxis NFE 0:2 (0:0)
- időpont: 2011. május 15. (vasárnap), 10:20
- helyszín: Alsónémedi Sportcsarnok (Alsónémedi, Iskola u. 1.)
Rájátszás - ELTE SE - Tolna beszámolók
ELTE SE - Tolna-Mözs 1:6 (0:5)Az alsóház 4. fordulójának linkjei:
- beszámoló (futsal-hungary)
- beszámoló (Kis Róbert 1., 2.)
- beszámoló (Tolna-Mözs)
- képek
Kis Róbert: ELTE SE - Tolna-Mözs
Előrehozott gyereknap
Az alsóházi rájátszás finiséhez érve a sorsolás szeszélyének jóvoltából teremfocis fiainkat követően lányaink is a Tolna-Mözs gárdáját látták vendégül a BEAC Sportcsarnokában. Szezonbeli negyedik találkájuk ellenére is tartogattak meglepetéseket egymás számára, de a gyermekies felszabadultság most is minden taktikázás felett állt. Nosza, olvass tovább, hogy kiderítsd, kinek mi (nem) jött össze!
„Lányok, letámadunk! Keressetek embert!” – hangzott el az ukáz Simon Ferenc szájából a sötétkék mezben pályára lépő tanítványai felé. Ám a mi hölgyeinket egyáltalán nem olyan fából faragták, hogy ez a húzás megrémissze őket. Ők inkább a fiaink keddi találkozóján megcsodált 3-0-s kezdéshez hasonló harcmodorban vágtak neki a találkozónak, s két perc elteltével le is kopírozhatták volna a srácok által produkált gól/perc ritmust. Először egy üres területre bepasszolt labdára az utazás miatt eleinte ólomlábakon mozgó vendégek közül a puskagolyó gyorsasággal rárajtoló Vida Orsi tört ki, s az oldalvonal mellől úgy tűnt, hogy a már a kapujából elkésve kiinduló Molnár Eszter mellett is sikerrel pöcköli el. A játékszer azonban nem csorgott tovább az üresen tátongó ketrec felé. Pontosabban: nem csoroghatott tovább a zsuga, mivel a már a nemzeti válogatottba is behívott hálóőr nem engedte útjára azt. Miután mindezt kézzel, tiszta gólhelyzetben és a saját büntetőterületén kívül tette a portás, ezért a fault megítélése mellett kíváncsian vártuk a laposztást a bírói hármas részéről. Vártuk, vártuk, de Patócs Gáborék zsebéből még a rikító sárga sem akaródzott kikandikálni.
Még a zsűriasztalnál a társaságunkban helyet foglaló Kénoszt Zsolt első reakciója szerint is a kiállítás sorsára kellett volna jutnia a tolnaiak portásának, ám a mundér becsületének védelmére kelve véleményét kisvártatva sárgásra változtatta. Mindenféle rosszhiszeműség nélkül, de az MLSZ szabálykönyvének és statisztikáinak böngészésekor egy meglehetősen beszédes számadatra bukkantunk. Molnár Eszter az idény során egymaga(!) több lapot szedett össze – 4 sárga és 2 piros –, mint amennyit társai. Innentől kezdve szabad a véleménynyilvánítás. Reményeink szerint ezzel egy újabb okot szolgáltattunk a szövetség TV-s szponzorainak arra, hogy érdemes lenne felvételeket, összefoglalókat sugározni a női nem találkozóiról is.
Még fel sem eszméltek a vendégek, amikor Molnár Zsófi egy újabb 1 az 1 elleni szituáció során cselével már a kapuvédőt is leültette, ám a gurítását a nagy sprintet kivágó Simon Boglárka a gólvonal előtt stoppolta le. Sőt, a következő említésre méltó momentumként utóbbi játékos a túloldalon a közvetlen közelről leadott lövésével már a kapufát döngette meg, de a méterekről becsúszó Molnár Zsófi ’kölcsönkenyér visszajár’ alapon szögletre tisztázta a kipattanót. Egy csapásra – vagy inkább csattanásra – vált magabiztosabbá a mözsiek védekezése, míg a megingathatóságot, az egy fáziskésésnyi reakciójukat Tóth Károly lányai örökölték meg. A tékozló helyzetkihasználás viszont minden bizonnyal nem genetikai jellegű, hiszen a mieink addigi próbálkozásával szemben a félidő hátralevő részében az ellen támadószekciója formásabbnál formásabb akciók végén mattolta Szabó Annamarit. A jelet Mausz Renáta átlövésből szerzett találata jelentette, amit egy minutummal később Bogárdi Mónika egy, a karate és labdakezelési tudását is megcsillogtató egyéni alakítás végén szerzett góllal fejelt meg.
„Igen lányok, visszaállunk.” Mire azonban ez a vendég kispadról érkező utasítás eljutott a parketten futkorászó sötétkék mezesek tudatáig, addigra már egy újabb létszámfölényes szituációt alakítottak ki a világosabbik kékek. Már két ELTE SE-s leányzó cipelte a lasztit az utolsó mentsvár lehetőségét jelentő Molnár Eszterre, ám a késlekedő taktikai átálláshoz hasonlóan a játékvezetők sípszava is spät-tel érkezett meg. De mennyire rosszul időzítve! Kovács Anita faultjának tényét még maga a játékos sem vitatta el – a vétkesnek még egy sárga cetlis figyelmeztetéssel is meg kellett barátkoznia –, ám a felzárkózás lehetőségével kecsegtető előny füttyösen illant el. „Az ilyen meccseket is látnia kellene egy ellenőrnek” – harsonázta örömében még kedden a tolnaiakat technikai vezetőként elkísérő Dárdai Ferenc a feltűnési viszketegségtől ódzkodó füttymestereknek. Nos, igazát és pozitív szemléletét mi sem vitatjuk el, viszont az ilyen produkciók okán is érdemes lenne felnyitni a hivatalban ülők lényeg– és napellenzős szemüvegét.
Különösen úgy, hogy az ellenakcióból egy szemre is tetszetős, tért ölelő átadásokkal teli háromszögelés végén Simon Boglárka bizonyult eredményesnek. S akkor jöjjön még egy kis adalékanyag: eme sorok írásában segítséget nyújtó papirosunkon a kontrát a pályán a 42-es számozású szerelésben futkosó Forray Tünde indította. Ezzel önmagában még nincs is gond, ám az adminisztráció során dobhatta a hibát a rendszer, ugyanis a jegyzőkönyvben az imént említett játékos neve mellett egy képzeletbeli 13-as jelzés szerepel. Ilyen számmal aznap este senki sem lépett pályára. Tegyük gyorsan hozzá, ezen a bakin múlt legkevésbé az, hogy a dudaszó előtt négyre nőtt a felek közti differencia. A hosszú sarkos érkezéseket tréningeken általában zsámollyal gyakoroltatják be az edzők – ezúttal a tanítanivaló kontra végén Bogárdi Mónikára jutott ki az ülőalkalmatosság szerepének betöltése. Kivétel nélkül minden – akarva, akaratlanul – a vendégek malmára hajtotta vizet.
Fordulást követően a mezőnyben lényegesen kiegyensúlyozottabbá vált a párharc, viszont a ziccerek értékesítésében vissza-visszaköszönt a ’gyermeknap effektus’. Hodován Edit remekül eltalált lövésénél a hazai kapufa – illetve ez esetben a léc – hűségét megtartva továbbra sem pártolt át a tolnaiak oldalára. Előrejátékunkat Pfundtner Vivi harcias, bevetődős labdaszerzései és a sikeres befejezéshez szükséges utolsó, pontos átadások hiánya jellemezte. Mi több, ezúttal a szezon korábbi részében hatásos fegyvernek számító ’Galgócz Edina és a közeli szabadrúgás’ duettje sem hozott szépítést, bár ehhez nagyon kellett a léc alá tartó bombát kiszedő Molnár Eszter bravúrja is. Ezalatt a béketűréséből nehezen kiugrasztható Szabó Annamarit idegesítette fel a gömbölyded játékszer a szokásos, őrjítő tulajdonságaival: ide-oda pattogott, gurult, mígnem hálóőrünknek harmadjára már sikerült hatástalanítania. Ez a kijelentés mindösszesen egy perc erejéig őrizte meg valóságtartalmát, ugyanis egy újabb csiki-csuki végén Folk Zsuzsanna révén számoltak ötöt az ELTE SE-re.
A záró periódust Farkas Móni csőrös kísérlete vezette fel, ám a vendégek portása saját testi épségét nem sajnálva vetette bele magát Molnár Zsófi közeli ismétlésébe. Néhány pillanat erejéig állt is a játék, hiszen a pöttyös kis híján átszabta a kapuvédő orrát, aki a randit végül különösebb harci sérülés nélkül úszta meg. Lányaink számára még ez sem bizonyult elegendőnek a 0-ról 1-re való lépés megtételéhez, ugyanis ötletesen felépített, forgásokat sem nélkülöző akcióik végéről továbbra is hiányzott a pontosság. Az, amit többek között Mausz Renáta távoli próbálkozásaiban fedeztünk fel. Ekkor hangzott el Simon Ferenctől a beszámoló címének ihletet adó „Ma minden bemegy gyerek!” örömittas kijelentése. Már az ’Ezzel a góllal keretes szerkezetbe foglalta a történéseket…’ kezdetű mondatot formálták agytekervényeink, ami Molnár Zsófi higgadt megoldásának hála szíves-örömest merült a feledés homályába.
A kispadunkon helyet foglaló és a sérüléséből a vártnál sajnálatos módon lassabban épülgető Biri Elvira „Igeeeen!” felkiáltással még tovább szaporította volna a mieink találatainak számát, azonban a társak által feltűnően leterhelt Molnár Zsófi életerős bombája nem tudta átlyukasztani az oldalhálót. A hármas sípszó után a Tolna-Mözs gárdája a tavalyi bronzos formát a talonból előhúzva megérdemelt örömtáncot lejtett a parkettán. Hölgyeink számára bizakodásra adhat okot, hogy a gyereknap általában csak 24 óráig tart, a felszabadultság viszont örök. Legközelebb május 15-én a Galaxis NFE elleni Alsónémediben megrendezésre kerülő összecsapás keretein belül tanúbizonyságot is szeretnének tenni róla. Bizonyíték, nem ígéret, de arra kérünk, lessétek meg (őket)!
Meccsindex: 6,71
A meccs színvonala – 7 Az ellentétes félidőket hozó összecsapások nem mennek ritkaságszámba a labdarúgás históriáskönyveiben, ám ha mindezt egy játékrészben belül produkálják a felek, az annál inkább. Az első játékrész egyes periódusaiban a tavalyi szezonra jellemző erőviszonyok köszöntek vissza a látottakban, míg a pauzát követő szakaszban már az idei. Mindent összevetve, a pontosság miatt nem érdemtelen a Tolna megyeiek fővárosban aratott sikere.
Hangulat – 6 Lányaink korábbi hazai összecsapásaihoz képest több szemlélődő tette tiszteletét a Bogdánfy Ödön utcai létesítményben, aminek hátterében a szívesen fogadott ellenfélen túl a hétközi időpont is közrejátszhatott. Olykor – különösen 0-5-nél – még így is olyan érzések törtek elő bennünk, mintha egy némafilm forgatásának lennénk a statisztái.
Sportszerűség – 8 Egyik csapatra sem volt jellemző a szezon során, hogy szorgosan gyűjtögetné a sárga vagy piros lapos figyelmeztetéseket. Ez a tendencia csütörtök este sem borult a feje tetejére. Sőt, Molnár Eszter orrának és Molnár Zsófi életerős, közvetlen közelről leadott lövésének randevúját követően a vendég és a hazai padról rögvest érkezett a segítségnyújtás. Szerencsére deformáció nélkül úszta meg a hálóőr a jelenetet.
Támadófutball ereje – 7 Egyszer itt, egyszer ott, aztán mindenütt. Következzen egy rövid magyarázat is hozzá: a vezető találatig inkább a hazai akciók hordozták magukkal a komolyabb veszélyforrást, ám Mausz Renáta átlövés elért gólját követően az első félidő lefújásáig 180 fokos fordulat következett – immáron eredményes befejezésekkel. A második 20 perc kiegyensúlyozottabbra sikeredett, ám összességében a passzok minőségében láttuk a döntő faktor.
Edzői húzások – 7 A találkozó legelején a tolnaiak megingatható hátvédsora okán kamikaze dolognak tűnt Simon Ferenc letámadásos stratégiája, de ezeket végül sikerült kapott gól nélkül átvészelniük. A vezető találat nagyot dobott a szekerükön, onnantól kezdve helyzetkihasználásuk kapcsán a gyereknap képe jutott eszünkbe: minden bejött nekik. Tóth Károly legfőbb érdeme, hogy négygólos hátrányban a pihenő során sikerült lelket öntenie a forgatókönyv miatt kedve szegettnek tűnő egyetemista lányokba.
Játékvezetés – 5 Nagyot fordult a világ a sporikkal két nap alatt a BEAC-on. Kedden a játék folyamatosságát jól alkalmazott előnyszabályokkal segítették, ám csütörtökön 0-2-nél hazai gólhelyzet kialakulását akadályozták meg azzal, hogy a sárga lapot érő tolnai faultot azonnal meg akarták torolni. Ennél nagyobbat vétkeztek azzal, hogy a gólhelyzetben 6-oson kívül kezező tolnai hálóőrnek még csak lapot sem mutattak fel – második perc ide vagy oda, villannia kellett volna a pirosnak.
A meccs hőse – 7 A vendégek szinte kivétel nélkül átlag feletti teljesítmény nyújtottak, ennek is köszönhető a nagy arányú sikerük. Ebben oroszlánrészt vállalt Mausz Renáta, aki mérnöki pontosságú átlövésein túl jól mozgatta társait, dinamikusságot csempészett együttesének játékba. A mieink háza táján mindenki Molnár Zsófit kereste az összjátékok során, aki lehetőségeihez mérten cipelte el a rá nehezedő terhet.
Percről percre:
7.p.: Vezet a Tolna-Mözs! Egy hazai részről bosszantó védekezésbeli eltolódásnak hála a kaputól 9 méterre helyezkedő Mausz Renáta akadálytalanul lőtte a lasztit a jobb alsó sarokba. Szabó Annamari hiába nyújtózott, a precízen helyezett lövéssel szemben a világ legjobbjai is tehetetlennek bizonyultak volna. 0-1!
8.p.: Immáron két fa oda… Bogárdi Mónika kapott labdát a hazai térfél közepén, majd karatés pályafutását kihasználva hámozta át magát az előtte tornyosuló védőfalon. A befejezésben már technikai képességet is megcsillogtatta a vendégek 20-asa, ugyanis 3 lépésnyi távolságból egy hanyag bokapasszal növelte kettőre a felek közti differenciát. 0-2!
13.p.: Már kontrából is eredményesek Simon Ferenc tanítványai. Forray Tünde – Hodován Edit összjátékot követően utóbbi talppal húzta a zsugát a háta mögött a jobb oldali kapufához érkező Simon Boglárka elé. A kissé kisodródó támadó a kétségbeesetten menteni igyekvő bekkek mellett előbb bemutatott egy cselt, majd a lábak erdejében közvetlen közelről gurított Szabó Annamari ketrecébe. Olyan okos megoldás volt, hogy még most is azt kémleljük, miként is férhetett az ott be, 0-3!
18.p.: Egy formás támadásvezetés zárszavaként a Méhes Kata által kapásból kapu elé lőtt pöttyöst a jobb oldali kapufához berobbanó Bogárdi Mónika jutatta egy könnyed belsőzés révén a gólvonal mögé. Szinte minden összejön a vendégeknek, 0-4!
27.p.: Egy újabb végletekig kijátszott figura végén újfent a tolnai lányok örömködnek. A bal szélről gyorsan passzok révén jutott át a laszti a jobbra, ahonnan Bogárdi Mónika lepte meg egy átadással a center pozíciójában tartózkodó Folk Zsuzsannát. A csatár az átvételt követően még alaposan megnézhette, hova is rúgja a lasztit, majd a legjobb megoldáshoz ragaszkodva a kapu jobb oldalába suhintotta a játékszert. Újabb gombóc, pedig a vacsoraidőn már bőven túl voltak lányaink, 0-5!
34.p.: Fél tucat… Egy bal oldali pontrúgást követően a pálya túloldalán szabadon hagyott Mausz Renáta elé került a zsuga, aki egy állítást követően egy nyílegyenesen a jobb alsó sarokba vágódó bombát küldött Szabó Annamari kapujára. Erre szokták zrikálásként mondani, hogy „lecsúszott”, 0-6!
35.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Középkezdésre középkezdés a válasz. Molnár Zsófi ugrott ki a vendégvédők közül, majd nem cifrázta túl az egy az egy elleni szituációt és a szöget zárni kívánó Molnár Eszter támaszkodó lába mellett lőtte ki a bal alsót. Húzzuk meg még a végét csajok, 1-6!
Edzői nyilatkozatok:
Tóth Károly (ELTE SE szakmai igazgatója): Az első félidőben 0-2-s állásnál volt egy gólszerzéssel kecsegtető lehetőségünk, ám ahelyett, hogy ketten vezethettük volna a labdát a kapusra, a sporttársak inkább adtak a szabálytalankodó tolnai lánynak sárga lapot. Ezzel a döntéssel a felzárkózás esélyét vették el tőlünk, ráadásul a kontrából a vendégek eredményesnek bizonyultak, így 1-2 helyett 0-3-at mutatott az eredményjelző. Ezután szinte esélyünk sem volt már a pontszerzésre. Ide tartozik még, hogy a második percben a tolnaiak kapusa, Molnár Eszter a hatoson kívül kézzel akadályozta meg a mellette elpöckölt labda tovahaladását. A szabadrúgást ugyan megkaptuk, de a szabályok értelmében ez a momentum piros lapos büntetést érdemelt volna. Így a későbbiekben védhette volna oly remekül a vendégek ketrecét a válogatott keretbe is bekerülő portás. Ettől függetlenül az összeszedettebb és szebb focit játszott a Tolna-Mözs, a félidő végére mondhatni szétzilálták a védekezésünket. A második játékrész egy koncentráltabb hazai gárdát láthatott a szép számú közönség, s az ügyesen felépített akciókon túl szépítő találatnak is örülhettek. Ha csak ezt a periódust nézzük, akkor 1-2-re végeztünk vendégeinkkel szemben, ami ugyancsak azt mutatja, hogy sikerült összekaparni magunkat a fejekben. Gratulálok a sportszerű tolnaiaknak, lányait pedig arra bíztatom, hogy a biztos bennmaradás tudatában végezzék minél sikeresebben tanulmányaikat, és ha tehetik, járjanak le minél többször edzésre.
Simon Ferenc (Tolna-Mözs): A tavaszi vesszőfutás után ez a siker nagy öröm számunkra. Véleményem szerint még ilyen különbséggel is megérdemelten nyertünk, hiszen egyes szituációkban a kapufa a hazaiakkal volt. Óriási pozitívum, hogy a lehetőséget kapó lányok kivétel nélkül felszabadultan játszottak – rutinosabbak és fiatalabbak egyaránt. Kár, hogy a bajnokság ilyen késői szakaszában mutattuk csak meg az igazi arcunkat.
Női Futsal NB I., Alsóházi rájátszás, 4. forduló, 2011. április 28.
ELTE SE – Tolna-Mözs 1 – 6 (0 – 4)
Budapest, Bogdánfy Ödön utca, 30 néző vezette: Patócs G. (Bartkó E., Kénoszt Zs.)
ELTE SE: Szabó Annamária – Juhász Adrienn, Molnár Zsófia, Vida Orsolya, Pfundtner Vivien
Cserék: Budai Borbála, Baksai Éva, Galgócz Edina, Farkas Mónika
Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen
Tolna-Mözs: Molnár Eszter – Hodován Edit, Simon Boglárka, Forray Tünde, Kovács Anita
Cserék: Schlotthauer Renáta, Méhes Katalin, Bogárdi Mónika, Folk Zsuzsanna, Mausz Renáta
Vezetőedző: Simon Ferenc
Gólszerzők: Molnár Zs. illetve Mausz R.(2), Bogárdi M.(2), Simon B., Folk Zs.
Kiállítás: -
képek: Kis Róbert
Rájátszás - ELTE SE - Tolna-Mözs
Az alsóházi rájátszás visszavágóinak első körében a Tolna csapatát
fogadjuk, rendhagyóan hétközi fordulóra kerül sor a BEAC Sportcsarnokban.
Az alapszakasz eredményei:
Tolna-Mözs - ELTE SE 3:5
ELTE SE - Tolna-Mözs 3:4
A rájátszás első mérkőzésének eredménye:
Tolna-Mözs - ELTE SE 1:4
- időpont: 2011. április 28. (csütörtök), 19:45
- helyszín: BEAC Sportcsarnok ( 1117 Bp., Bogdánfy utca 10.)
fogadjuk, rendhagyóan hétközi fordulóra kerül sor a BEAC Sportcsarnokban.
Az alapszakasz eredményei:
Tolna-Mözs - ELTE SE 3:5
ELTE SE - Tolna-Mözs 3:4
A rájátszás első mérkőzésének eredménye:
Tolna-Mözs - ELTE SE 1:4
- időpont: 2011. április 28. (csütörtök), 19:45
- helyszín: BEAC Sportcsarnok ( 1117 Bp., Bogdánfy utca 10.)
Felszerelés
Első számú mezünk világoskék színű,a második számú pedig fehér-fekete.
A felszerelés beszerzésében az ELTE SE és az ELTE BTK HÖK,illetve a Nike Magyarország támogatott minket.
Dupla boldogság
Örömmel jelentjük, hogy 2011. április 16-án nagy boldogság érte két játékosunkat: régi kedvesük oltár elé vezette őket!
Sok boldogságot kívánunk B.É.-nak, népszerűbb nevén a Profinak, és Sz.A.-nak, népszerűbb nevén a Kedvesnek!
forrás: sztory
Sok boldogságot kívánunk B.É.-nak, népszerűbb nevén a Profinak, és Sz.A.-nak, népszerűbb nevén a Kedvesnek!forrás: sztory
Rájátszás - Kiskunfélegyházi Mókusok - ELTE SE beszámolók
Az alsóházi rájátszás 3. fordulójának linkjei:
- beharangozó (futsal-hungary)
- beszámoló (Kiskunfélegyházi Mókusok)
- beszámoló (futsal-hungary)
- képek (Rigó Tamás)
Kiskunfélegyházi Mókusok - ELTE SE 5:1 (2:1)Tanuló utca 2011
Indul a Tanuló utcai kispályás bajnokság.Idén új helyszínen, új felállásban.
A bajnokság a Kolozsvári Tamás utcai sporttelepen kerül megrendezésre.
A kispályás csapatnak ezúton kíván szerkesztőségünk sok szerencsét a bajnoki idényre.
A bajnokság oldalát itt találjátok.
képek: www.elteonline.hu, www.magyarfutball.hu
Rájátszás - 3. forduló: Kiskunfélegyházi Mókusok - ELTE SE
A rájátszás harmadik fordulójában fordulójában Kiskunfélegyházára utazunk.
Az alapszakasz eredményei:
ELTE SE - Kiskunfélegyházi Mókusok 3:2
Kiskunfélegyházi Mókusok - ELTE SE 3:3
Az alapszakasz eredményei:
ELTE SE - Kiskunfélegyházi Mókusok 3:2
Kiskunfélegyházi Mókusok - ELTE SE 3:3
- időpont: 2011. április 16. (szombat), 18:00
- helyszín: Kiskunfélegyháza, Constantinum Sportcsarnok
Rájátszás - ELTE SE - Galaxis NFE beszámolók
Beharangozó és beszámolók az alsóház második fordulójáról:- futsal-hungary (beharangozó)
- futsal-hungary (beszámoló)
- Kis Róbert teljes cikk
Kis Róbert: ELTE SE - Galaxis NFE
2. forduló beszámolója:
Két villanás a verőfényben
Egy napsütéses vasárnap délelőtti matiné keretében teremfocis lányaink a női élvonalban ugyancsak újonc létükre gond nélkül megkapaszkodó Galaxis NFE együttesét látták vendégül a BEAC Sportcsarnokában. A már-már elvakító napsugarak közepette sokáig fedte homály a kettőjük újabb párharcából győztesen kikecmergő fél kilétét. Nosza, derítsétek ki, melyik kapuba csapott be kétszer is a szikra!
Fura dolog ez az MLSZ-féle versenykiírás. Amíg hazánkban a nagypályás ízeltlábúk a borzasztó állapotban levő létesítményekre panaszkodva télen bő három hónap át alapoznak és készülnek rá a tavaszi folytatásra, addig a futsalban is megfigyelhető egy hasonló szindróma. Felettébb különös módon ezen műfajban is akkor iktatják be a hosszabb szünidőket, amikor az időjárás arra ösztökélné az embert, hogy a rendszeres mozgás fenntartása végett a négy fal közé bújjon kicsit. Márpedig az olykor orkán erősségű széllökés ellenére most már tombol a tavasz, ám a napsugarak elől az újabb délelőtti, alsóházi mérkőzés jóvoltából az ilyen idő tájt szaunával egyenértékű BEAC csarnokába „kényszerült” az ELTE SE és a Galaxis NFE gárdája. Félreértés ne essék: nem sirám ez, pusztán tényközlés egy kiküszöbölhető hátráltató körülménnyel szemben. Márpedig a május végi kifutású pontvadászatban sokszor lesz még melege az együtteseknek, s nem feltétlenül az általuk diktált iramtól.
Visszafogottabb kezdésre engedtek következtetni ezek a dolgok, s ezt a mi lányaink részéről tovább fokozta az is, hogy a tolnai vendégjáték során kisebb sérülést összeszedő Szlávi Annával a maródiak listája (6!) lassan olyan hosszúvá vált, mint a Galaxissal szemben bevethető mezőnyjátékosoké (7!). A középkezdést követően részben be is igazolódott eme bajsejtelmünk: a Galaxis rögvest neki is esett a házigazdáknak, s az első minutumban elvégzett sarokrúgás-variáció végén Winternitz Anna tesztelhette volna először Szabó Annamari reflexeit. Nem véletlen a feltételes mód használata, ugyanis a vendégek 8-asa cselbe bonyolódott, akit így az időközben visszazáró Vida Orsi akadályozott meg a lövésben. Ezen mozzanat főbb elemei lényegében rányomták a bélyegét az első játékrészben látottakra. Az áttörhetetlennek tűnő védelmek mellett ugyanis az előrejátékban hiányzott a jó értelembe vett csibészség. Külső szemlélődőként olybá tűnt, hogy a támadók rendre egy ütemmel később reagálták le a játékhelyzeteket, mint az őrzőik. Ez különösen a lasztit kettő az egyben kapura vezető Molnár-Sáska Ildikó és Pintér Orsolya tötyörgésekor, egymást meg nem értésekor és az eleinte kivárásra apelláló Baksai Vica remek közbelépésekor vált szembetűnővé.
Próbálkozásoknak szerencsére így sem maradtunk híján, ám előbb Szabó Annamari tenyerelte Farkas Klaudia léc alá tartó kísérletét a kapu fölé, majd a túloldalon Molnár Zsófi ügyes húzogatásait követően leadott távoli lövéseit védte a megingathatónak tűnő, a pöttyössel barátságot nehezen kötő Winternitz Zsuzsanna. Utóbbi duó párharca dominált a rá következő pillanatokban is. A mieink motorjának számító Molnár Zsófi egy ízben szörfös mozdulatot imitálva szerzett vissza egy általa elherdált átadást, majd a bal szélen a rárontó védők mellett IC-ként elszáguldozva célra töltött, mindhiába. A vendégek hálóőre a jobb oldali félfához támaszkodva szögletre hárított.
A Galaxis kispadjáról Juhász Péter egy, a tanítványai részére megítélt sarokrúgást megelőzően a „Figyeljetek, most!” felkiáltással megpróbálta kizökkenteni a játék menetéből a főszereplőket, ám hiába érkezett lányai részről egyöntetű bólintás a jelszavára, a feledhetőre sikeredő kombináció láttán elképzelésünk sem volt a figurát illetően. Szempillantásnyi időn belül azonban fény derült a turpisságra: a hosszú saroknál senkitől sem zavartatva felugró és fejelő Winternitz Anna viszont érthetetlen módon a kapu üresen tátongó bal oldala mellé bólintott. A félidő zárszavaként még itt is, ott is feljegyezhettünk egy-egy szép mozzanatot, azonban Pintér Orsolya sarkalós megoldása és a játékteret keresztbeszelő, s ezáltal két bekket is a nyakába szedő Vida Orsi átlövése sem vitt közelebb bennünket a győztes kilétére vonatkozó kérdés megválaszolásában.
Fordulást követően Pfundtner Vivi villantott fel ritmikus sportgimnasztikában látott elemre hajazó mozdulatot Vida Orsi átadása után, amiért az 5-ös dresszben hajtó csatárunk a hazai kispadról a mosolyok mellett egy „Ez a lány ilyeneket is tud?” kommentet kapott útravalónak a hátvédekkel való további gyürkőzésben. Néhány másodperccel később viszont kis híján hölgyeink arcára fagyott az iménti jókedv, ugyanis Farkas Klaudia jól fordult le a rá horgonyozó Baksai Vicáról. A mieink utolsó mentsvárául szolgáló Szabó Annamari azonban habozás nélkül paskolta szögletre a rövid, jobb alsóba tartó zsugát. Némiképp a csarnokban bennrekedő meleg levegő hatására, de egyes momentumokban kissé tanácstalannak, dekoncentráltnak tűntek a mezőnyjátékosok. Erről árulkodott a vendég térfél közepén Molnár-Sáska Ildikó és Farkas Móni majd’ félperces násztánca, amit kisvártatva támadónk védjegyévé váló emelése szakított meg. A szemfülességre az ellen portásának részéről éberség volt a válaszreakció, így továbbra is a futsalban meglehetősen bizarrnak számító 0-0-s állást mutatta az eredményjelző-tábla.
A második 20 perc közepéhez érve felváltva rohamoztak tovább az együttesek, melynek hozományaként óriási gólszerzési lehetőségek maradtak kihasználatlanul. Molnár Zsófi egy vendég szögletet követően nagyszerűen lopta le Orosz Szilvia lábáról a játékszert, ám a Galaxis hatosához érve a rárontó Winternitz Zsuzsannába püfölte azt. A kipattanóból még így is akadt lehetőség a vezetés kicsikarására, ám a nagy elánnal érkező Vida Orsi elől a kapus elorozta a lasztit. Frontális karamboljuk elől viszont egyikőjük sem tudott már kitérni, de szerencsére mindkettőjüket elkerülte a sérülés réme. Eközben a túloldalon a Winternitz Anna, Orosz Szilvia duó riogatta a jó formában védő Szabó Annamarit – sikertelenül. Eme jelenetsorok között csapatkapitányunknak, Galgócz Edinának egy fejére kapott félresikerült koccanásnak „köszönhetően” az oldalvonalon túlra kellett letámolyognia. Néhány percnyi pihenőt követően megkönnyebbülten szemrevételeztük, hogy a mieink 17-ese újfent játékra jelentkezett.
A forgatókönyv folytatásaként Molnár Zsófi végzett el szabadrúgást az ellen ketrecével szemben, a veszélyesebbnek mégis a lepattanóból ellőtt kísérlete bizonyult. Az addigi történésekre nem rácáfolva a jobb alsó sarok és a pöttyös ismét a bolondját járatta a mieink Jolly Jokerével szemben. Úgy tűnt, hogy a titkos, földöntúli erőknek hála, vagy a kinti, változó erősségű szél placebo hatásaként még a hálóba tartó kísérletek is megállnak a gólvonalon. Ezen elméletre végül Molnár-Sáska Ildikó szolgált ellentmondást nem tűrő válasszal, s egy lefülelt kapuskidobást követően két védőn is átfűzte magát mielőtt vezetéshez jutatta a Galaxis csapatát. A hátralevő játékidő már nem sok újdonságot, színt hozott. Az egyenlítés érdekében mindent elkövető ELTE-s lányok támadásvezetéseibe, lövéseibe mindig becsúszott egy apróbb hiba az utolsó pillanatban. Sőt, a rohanás a nyíltabb védekezést is magával vonta. Ennek eredményeként egy kontra alkalmával Molnár-Sáska Ildikó a szó legszorosabb értelmében hámozta át magát Galgócz Edinán, majd higgadt befejezésével végképp együttese malmára hajtotta vizet.
Ez a két villanás a napsugarak százai közt ezúttal végzetesnek bizonyult, de a jutalomjátéknak számító alsóházi rájátszásnak messze még a vége. Legközelebb a Kiskunfélegyházi Mókusok otthonában nyílik lehetősége hölgyeinknek a javításra, valamint egy újabb lépés megtételére a „Kik vagyunk mi?” kérdés megválaszolásában.
Meccsindex: 6,28
A meccs színvonala – 6 A lelkesedés területén egyik félnél sem érhette szó a ház elejét, ám a sziklaszilárd lábakon álló védelmeket nem állították embert próbáló feladatok sora elé a bajnokság korábbi szakaszához képest fakóbbnak bizonyuló támadóalakzatok. Benne volt a csarnokban megrekedő meleg levegőben a „tipikusan egygólos mérkőzés” fuvallata, de a látottak alapján a pontosztozkodás reálisabbnak, igazságosabbnak tűnt.
Hangulat – 5 Egyszerűen nem, nem, nem és nem… Egyetemi berkeken belül is az egyik legközkedveltebb sportágnak számít a labdarúgás és annak válfajai, de a kilátogatók számán ez egy cseppet sem érződik – immáron sokadjára. Ráadásul most fővárosi rangadóról szólt a fáma, ám egyes periódusaiban zárt kapus találkozó érzetét kelltette bennünk a vasárnap délelőtti 40 perc. Mindez persze legkevésbé sem az együttesek hibája.
Sportszerűség – 7 Olykor egymás tűréshatárán táncoltak a hölgyek, hiszen nem egy nagyobb koccanás végett kellett megállítani az időmérő szerkezetet. Figyelmesebb játékvezetéssel ezek megelőzhetővé váltak volna, ám azt is hozzá kell tenni, hogy botorság lenne szándékos, durva belépőkre gondolni a párharcok kapcsán.
Támadófutball ereje – 6 Sokáig úgy tűnt, hogy mindkét gárda góltalanságra lesz kárhoztatva, holott szép számmal dolgozták ki a lehetőségeket. A befejezéseknél azonban mindig hibádzott valami, így már csak egy váratlan, egyéni megoldásban bizakodhatott a publikum. Erre egészen a 31. minutumig kellett várni, majd az azt követő ki-ki játék során egy kontratámadás végképp eldöntötte a három pont sorsát.
Edzői húzások – 6 Kényszerből olykor az is előfordult, hogy egyszerre három támadó szellemű kék mezes ELTE SE játékos tartózkodott a pályán, de amíg ennek a védekezésben nem látta kárát a csapat teljesítménye, addig a támadójátékban sem jelentett el különösebb fejleményt. Juhász Péter a szögletfiguráknál különösen nagy hangsúlyt fektetett a fejjátékra, azonban lányainak pontatlansága miatt a meglepetés erejével párosuló taktika lépés hatása gyorsan elillant.
Játékvezetés – 7 A negyedórányi pauzában a zsűriasztalnál ülő ellenőr jónak minősítette kollegái ténykedéseit, s emellett a remekül alkalmazott előnyszabályokat és az döntéseikkel idejében megfogott párharcokat emelte még ki értékelésében. Nos, csak hellyel-közzel adunk igazat neki, hiszen a társak olykor túlságosan is a játék folyamatosságát tartották szem előtt, ami így a fordítottan megítélt faultok rovására ment. Ez lenne az UEFA-módi?
A meccs hőse – 7 A második félidő derekáig igencsak komoly fejtörést okozott volna eme rovátka kitöltése, hiszen addig jobbára csak az átlagos teljesítményekben dúskáltunk. Az összecsapás döntő részében parketten rohangáló, addig inkább a mezőnyben szorgoskodó Molnár-Sáska Ildikó bátor előretöréseivel végül megkönnyítette dolgunkat a cím kiosztásakor. Hazai részről Molnár Zsófi sérülése ellenére bejátszotta az egész pályát, s egy picivel pontosabb lőlap esetén most lányaink második alapszakaszbeli győzelméről írnánk.
Percről percre:
31.p.: A Galaxis gárdája törte meg előbb a gólcsendet. Szabó Annamari kidobását követően Molnár-Sáska Ildikó előzte meg a kezdőkörben Farkas Móni, majd a hazai védők gyűrűjében szlalomozásba kezdett. Szólója során a labda – némi szerencsével is – mindvégig ragadt a lábához, melyet végül 6 méterről a bal kapufa igénybevételével lőtt a támadó a kapuba. Pazar egyéni villanás, 0-1!
40.p.: Alighanem eldőlt… Egy kihagyott ELTE SE lehetőséget követően ismét Molnár-Sáska Ildikó egy-egyezhetett. A vendégek csatára sikerrel vívott meg egy fej-fej melletti párharcot Galgócz Edinával szemben a bal szélen, majd egy lövőcsel bemutatása után 5 lépésről helyezte a lasztit a kiszolgáltatott Szabó Annamari ketrecének közepébe. 0-2!
Edzői nyilatkozatok:
Juhász Péter (Galaxis NFE): Várható volt, hogy nem lesz egy gólgazdag találkozó. Sajnos az első félidő nagyon óvatos, sőt unalmas játékot hozott. A második félidőben láthatóan jobban akartunk, mint az elsőben, és ez a komoly helyzetek számában is megmutatkozott. Sikerült az ELTE szervezett védekezésén rést találni, de rendre elhibáztuk a befejezést. Aztán egy szép szólót követően megszereztük a vezetést. Meglepetésünkre az ELTE se mezőnykapust nem alkalmazott, se nem támadott le minket. Kevéssel a vége előtt sikerült bebiztosítani a győzelmet. Mindenképpen szép teljesítmény, hogy nem kaptunk gólt, ehhez gratulálok a lányoknak.
Női Futsal NB I., Alsóházi rájátszás, 2. forduló, 2011. április 10.
ELTE SE – Galaxis NFE 0 – 2 (0 – 0)
Budapest, Bogdánfy Ödön utca, 20 néző vezette: Futó T. (Perepatics L., Máté A.)
ELTE SE: Szabó Annamária – Galgócz Edina, Juhász Adrienn, Vida Orsolya, Farkas Mónika Cserék: Molnár Zsófia, Pfundtner Vivien, Baksai Éva
Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen
Galaxis NFE: Winternitz Zsuzsanna – Farkas Klaudia, Winternitz Anna, Winternitz Katalin, Molnár-Sáska Ildikó
Cserék: Orosz Szilvia, Pintér Orsolya, Görög Emília Aténé, Nagy Renáta, Szabó Adrienn
Vezetőedző: Juhász Péter
Gólszerzők: Molnár-Sáska I.(2)
Kiállítás: -
További eredmények:
Felsőház:
Univerzum-Aramis – Miskolci Szabadidőközpont Vénusz 6 – 6, büntetőkkel 4 – 3
A két nyert meccsig tartó párharc végeredménye: 2 – 0 a Univerzum javára
Ferencvárosi TC – Vesta Persecutor K&3S 4 – 7
A két nyert meccsig tartó párharc végeredménye: 2 – 0 a Vesta javára
Alsóház:
Tolna-Mözs – Kiskunfélegyházi Mókusok 0 – 9
Kis Róbert
Rájátszás - 2. forduló: ELTE SE - Galaxis NFE
A rájátszás második fordulójában hazai pályán játszunk a Galaxis csapatával.
Az alapszakasz eredményei:
ELTE SE - Galaxis NFE 3:5
Galaxis NFE - ELTE SE 1:2
Az alapszakasz eredményei:
ELTE SE - Galaxis NFE 3:5
Galaxis NFE - ELTE SE 1:2
- időpont: 2011. április 10. (vasárnap), 11:00
- helyszín: BEAC Sportcsarnok (1117 Bp., Bogdánfy utca 10.)
Kis Róbert: Tolna-Mözs - ELTE SE
Kis Róbert írása teljes életnagyságban:
Tolna-Mözs, ELTE SE: Két jó barát
A női NB I. alsóházi rájátszásának nyitányán teremfocis hölgyeink a velük jó kapcsolatot ápoló tolnaiak otthonában vendégszerepeltek. Kettőjük alapszakaszbeli találkozásain a női nem szeszélyességére rá nem cáfolva törtek borsot a látogató az épp aktuális házigazda orra alá. Vajon most is idegenben voltak otthon lányaink?
Jó érzés Tolnán meccsre járni. Örvendezett itt már a nép bajnoki 3. helyezett együttesnek és látták már vendégül a válogatott mezőnyben az élbolyban található orosz hölgyeket is. De minden eddiginél szimpatikusabb az, hogy nem felejtik el becsben tartani az értékeiket. Erről harsonázik az öltöző előtti folyósón a magyar válogatott tagjai által aláírt, üvegkeretben őrzött címeres mez is, de természetesen a mostani együttesekről is felfedezhető egy-egy kép a falakon. Bő másfél évtizede két-három végtelenül lelkes fiatalember elindított valamit, s a magyar foci zivataros időszakát túlvészelve a mai napig rendületlenül hisznek kezdeményezésük sikerében.
Üde, jó érzésekkel szeretnek a mi lányaink is Tolnára járni. Pfundtner Vivi és Baksai Vica lévén kicsit olyan, mintha hazatérne női együttesünk, s ezt a kellemes töltetet tovább fokozta az ősszel a házigazdák ellenében aratott bravúrgyőzelmük. Siker ide, vagy oda, az akkori látogatás alkalmával több olyan baráti kapcsolat is született a két gárda között, amelyek a mai napig sem tűntek el a süllyesztőben. S most, bő egy héttel az alapszakasz zárását követően sokak legnagyobb örömére nem a fővárosi zöld-fehérek katlanjába vezetett az autóút, hanem a Pécsre vezetőt lehetett irányzékba venni.
Aprópó, irányzék! A bemelegítés során a Dj hajlamait kiélő hazai kapus biztosította talpalávalóra lányaink az egymásnak lövésre legurított labdákból olyan ütemesen lövöldözték a kapufás, felső és alsó sarkos gólokat, hogy – a tétnélküliség ide vagy oda – már azért rimánkodtunk, hogy lehetőleg ne süssék el az összes puskaporukat ideje korán. A kissé egykedvű névsorolvasást követően a sípmesterek is jelt adtak a kezdésre, ám az első percek még a jóbaráti viszonyból való átállással teltek mindkét fél részéről. Észrevétlenül is pörögtek az eredményjelző táblán a másodpercek, mire a lovak közé csaptak a főszereplők. Igaz – mint később kiderült –, onnantól kezdve már nem volt megállj.
Legelőször Folk Zsuzsanna kínálta meg egy surranópályás kísérlettel Szabó Annamarit, aki a jobb sarok mellett szűk fél méterrel elszálló löketet a tőle megszokott nyugodtsággal konstatálta. A felnőtt válogatottban is debütáló tolnai játékos rövid időn belül megtriplázta próbálkozásainak a számát, ám a mi hálóőrünk eszén már ekkor is képtelenség volt túljárni. Hölgyeink számára az igazi ébresztőt mégis a Baki Eszter kiugratását követően Bogárdi Mónika kapusunkba püfölt ziccere jelentette. A rá következő kontrából három kék mezes játékos vezette rá a labdát két mözsire, akik a büntetőterületen belüli bábeli zűrzavar végén sikeresen tisztáztak Galgócz Edina elől. Vida Orsi csocsós lövésével már fél térdre rogyasztotta az addig fennhangon dirigáló Molnár Eszter, ám támadónk kaput elkerülő kísérlete nyomán maradt a 0-0-s állás.
Két perccel később a hálóőr makulátlanságának megőrzésében csupán az égiek intézett gyors fohász segített, ugyanis Baksai Vica gyönyörű röppályát leíró löketére egyedül a két kapufa találkozása tudott csak nemet mondani. A 13. minutumban az ex-tolnai páros, Pfundtner Vivi és Baksai Vica szemmel is nehezen lekövethető kényszerítőzése végén már a háló is rezgett. A befejezés egyetlen szépséghibájának az számított, hogy a rosszabbik, külső oldalról. Azonban a „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” mondásnak női együttesünk tagjai eleget téve előbb Szabó Annamari fújta ki a jobb felsőből a két védőnket is alaposan megforgató Folk Zsuzsanna tekerését. Néhány szempillantással később Galgócz Edina szemfülességét és életerős ágyúzását követően a jó irányba mozduló kapus mellett a lövés menetszele sodorta a zsugát a gólvonalon túlra. A játékrész zárszavaként Farkas Móni bal szélről leadott próbálkozását a hálóőr egy látványos, levegőben úszásával a fotóskollegának is pózoló hárítással paskolta szögletre.
Fordulást követően sem változott sokat a közlekedési irány a pályán. Vendéglátóink igyekeztek tartani és járatni a játékszert, ám már ezen műveletsorba is hibák csúsztak. Az egyik ilyen labdavesztés végzetesnek bizonyult, ugyanis Molnár Zsófi akár gátfutó szökkenésekkel is végigvezethette volna a labdát, annyira nem értek vissza vele a hazai hátvédek. Az akció oroszlánrészének elvégzését követően önzetlensége miatt a szólót követő Vida Orsi növelte a bajnokságban szerzett találatainak számát. A tolnaiak részéről Simon Boglárka unta meg leghamarabb a tétlenséget, s bár több ízben is komoly kihívás elé állította Szabó Annamarit, a kapunk mögött helyezkedő fotós nem örvendezhetett gólról szóló kattintásnak. Ideje korán fel is adta a próbálkozást. Mindhiába, ugyanis Forray Tünde precízen helyezett átlövésével szemben már tehetetlennek bizonyult az ELTE SE-s kapuvédő.
A folytatásban a szép lassan elfogyó ceruzánkat egy rövid időre megkímélték a főszereplők. Még mielőtt azonban a lelátón elszaporodtak volna a „Hajrá Tolna!” buzdítások, a Molnár Zsófi-Vida Orsi tandem ismételten az elnémításukról gondoskodott. Az előző koreográfia lekopírozását Molnár Eszter ugyan egy remek kijövetellel meghiúsította, ám a sarokrúgást követően hatalmasat hibázva a duplázás lehetőségével ajándékozta meg Vida Orsi, aki hezitálás nélkül élt is a sansszal. S ha mindez nem lett volna elég elkedvetlenítő Simon Ferenc tanítványai számára, úgy gyorsvonat helyett technikás robogóként érkezett az összecsapás legszebb befejezése. Farkas Móni már a szezonban sem először ért el meseszép átemelős találatot, ám a mostani látványban mindenképpen a lista elejére kívánkozik. Még az előttünk futkorászó spori is elismerően biccentett egyet a fejével, pedig elmondása szerint a két nappal korábbi Tolna-Mözs – Dunaújvárosi Főiskola férfi mérkőzés alkalmával már kijutott neki a szemre tetszetős megoldásokból.
A hátralevő játékidőben felváltva forogtak veszélyben a ketrecek. A házigazdák Bogárdi Mónika vészkapusként való szerepeltetésével próbálták feltörni az ELTE SE reteszét, ám gólhelyzetbe kerülve megremegtek a lábaik és sorozatosan rossz döntéseket választottak. Sőt, Galgócz Edina előtt esély nyílt a ’friss hús’ felavatására, ám a juniorban karate bajnoki címet szerző Bogárdi Mónika a keleti sportágból átvett mozdulattal állta útját a labdának. A dudaszót követően aztán jöhettek a vigasztaló és gratuláló baráti pacsik, nagyölelések, valamint az együttesünk tolnai leányzóinak szülei és rokonai révén szép lassan hagyománnyá váló dínom-dánom. Mindezt természetesen Tolnai módra. Folytatás jövő vasárnap 11 órai kezdéssel a BEAC-on a másik régi ismerős, Galaxis NFE ellen. Gyere EL TE is!
Meccsindex: 7,71
A meccs színvonala – 7 Kezdetben mindkét gárda játékán érződött még az alapszakasz és a rájátszás közti egy hetes pihenő. A fonalat a tolnaiak kapták el előbb, de a ritmusra kisvártatva ugyancsak rátaláló ELTE SE-s hölgyek jobb helyzetkihasználásuknak és a zsákszámnyi elhalászott labdának köszönhetően megérdemelt rajt-cél győzelmet arattak.
Hangulat – 6 Nem véletlenül hozták Tolnára az MLSZ vezetői az év elején a női válogatott Oroszország elleni barátságos összecsapását. Szimpatikus, futsalra éhes pelyhes állú ifjoncok és sokat megélt emberek látogattak ki ezúttal is a sportcsarnokba, akiket az sem hozott zavarba, hogy az idény során alapos fiatalításon átesett kedvenceik ezúttal csak az alsóházba kerültek.
Sportszerűség – 9 Nem sok dolga akadt a szabálytalanságokat manuálisan jegyző szerkezet kezelésével a zsűriasztalnál ülő embernek. Nem csupán a lányok vigyáztak szerfelett egymásra, hanem az oldalvonalak mellett fel-alá pásztázó sporttársak is apaként ügyeltek a főszereplők testi épségére. Egyedül tolnai kollegánk panaszkodhatott egy picit, amikor fotózás közben Molnár Zsófi erőteljes felszabadítása tréfálta meg.
Támadófutball ereje –
Edzői húzások –
Játékvezetés – 9 Azon morfondírozunk, hogy vajon ott voltak-e a vasárnap délután a sportcsarnokba, de a fekete mezük sokat segített ezen kérdés megválaszolásában. Teljesítményük kapcsán az előbbi mondat igencsak beszédes, ám szőrszálhasogatásként azért jegyezzük fel az általuk egy-két alkalommal elnézett bedobásokat, valamint a fault ízű koccanások feletti szemhuny
ást.
A meccs hőse – 8 Pályafutása egyik, ha nem a legjobb ELTE SE-s 40 percét maga mögött tudó Baksai Vica lelkesedésével, remek ütemű közbeavatkozásaival és egy, a kapufák találkozását telibe trafáló lökettel lógott ki felfelé a mezőnyből. A túloldalon Folk Zsuzsanna az első félidőben meglehetősen aktívnak bizonyult, többször is vezetéshez juttathatta volna övéit, ám a szünetet követően már ő is egyre kevesebbet vállalt.
Percről percre:
16.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A vendéglátók végeztek el oldalberúgást a büntetőterületük magasságából, ám a céltalanul előreívelt lasztira Galgócz Edina csapott le. Csapatkapitányunk a levételt és a labdavezetést követően középről, 11 méterről úgy lőtte ki a jobb alsó sarkot, hogy az elvetődő Molnár Eszter már csak belekapni tudott a löketbe. Az őszi látogatáshoz hasonlóan most is jól kezdünk, 0-1!
22.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Molnár Zsófi harcos labdaszerzését követően úgy hatolt át szólózva a házigazdák védősorán, mint kés a vajon. A 21-es mezben szereplő játékosunk a hatos vonalához érve az ütemtelenül kivetődő hazai portás mellett önzetlenül passzolt az akciót a jobbján követő Vida Orsihoz, akinek így már csak az üres ketrecbe kellett gurítania a játékszert. Hibátlan kontratámadás, 0-2!
26.p.: Szépítettek a tolnaiak. Forray Tünde kényszerítőzött Baki Eszterrel a játéktér jobb oldalán, majd a társától visszakapott zsugát egy igazítást követően jobb külsővel bombázta be Szabó Annamari kapujának bal, rövid alsó sarkába. Éledezik a hazai publikum, 1-2!
31.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Molnár Zsófi bolondította meg ismételten a bal szélen a teljes hazai védelmet, ám a Molnár Eszterrel vívott párharcából ezúttal a ziccerben tisztázó kapus jött ki jobban. Legalábbis egy szempillantásnyi ideig, ugyanis a Molnár Zsófi által élesen kapu elé lőtt szögletrúgás során a portás pontosan a berobbanó Vida Orsi lábára ejtette a pöttyöst, aki köszönte szépen és egy lépésről betuszkolta a harmadik vendégtalálatot is. 1-3!
32.p.: Hooo-hooo-hóóóóóóó, CSODAGÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Farkas Móni olvasta le Forray Tünde lábáról a lasztit, majd őt akadályozó bekkek hiányában egészen a büntetőterületig vezethette volna a játékszert. Támadónk azonban egy technikailag nehezebb és látványosabb megoldást választva 10 méterről a kifutásról vacilláló Molnár Esztert átemelve ugrasztotta talpra az egyetemistákért szorítókat. A játéknap góljának legfőbb várományosa eme mozzanat, 1-4!
Edzői nyilatkozatok:
Simon Ferenc (Tolna-Mözs): Jól játszottunk, végig mezőnyfölényben futsaloztunk, de amíg mi kihagytuk a lehetőségeinket, addig ellenfelünk kíméletlenül használta ki az általunk védekezésben elkövetett súlyos egyéni hibákat. Gratulálok az ELTE SE-nek! A jövő vasárnap hazai pályán mindenképpen ki szeretnénk javítani a mostanii botlást.
Juhász Adrienn (ELTE SE játékosa): Az első gól lélektanilag mindig nagyon fontos a csapat számára. Most szerencsére mi rúgtuk és ez erőt adott nekünk. Próbáltunk jó védekezéssel és gyors kontratámadásokkal gólt szerezni. Amint a kommunikációnk javult a pályán, úgy vált erősebbé a hátsó játékunk is, amit a vészkapussal játszó ellenfél sem tudott feltörni az utolsó percben. Van még mit fejlődni a pontos befejezésekben, passzokban, és még koncentráltabb védekezésben, de most nagyon örülünk ennek a szép győzelemnek! Köszönjük a csöppnyi, de annál lelkesebb szurkolótáborunk buzdítását és vendéglátását.
Női Futsal NB I., Alsóházi rájátszás, 1. forduló, 2011. április 3.
Tolna-Mözs – ELTE SE 1 – 4 (0 – 1)
Tolna-Mözs, Városi Sportcsarnok, 70 néző vezette: Álló T. (Lengyel S., Bogos M.)
Tolna-Mözs: Molnár Eszter – Hodován Edit, Simon Boglárka, Méhes Kata, Folk Zsuzsanna
Cserék: Forray Tünde, Schlotthauer Renáta, Mausz Renáta, Folk Renáta, Bogárdi Mónika, Baki Eszter
Vezetőedző: Simon Ferenc
ELTE SE: Szabó Annamária – Baksai Éva, Molnár Zsófia, Vida Orsolya, Pfundtner Vivien Cserék: Galgócz Edina, Farkas Mónika, Szlávi Anna, Juhász Adrienn
Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen
Gólszerzők: Forray T. illetve Vida O.(2), Galgócz E., Farkas M.
Kiállítás: -
További rájátszásbeli eredmények:
Felsőház:
Miskolci Szabadidőközpont Vénusz – Univerzum-Aramis 1 – 4
Vesta Persecutor K&3S – Ferencvárosi TC április 5-én játsszák
Alsóház:
Galaxis NFE – Kiskunfélegyházi Mókusok 2 – 8
Kis Róbert
A fotók forrása: Kis Róbert
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
