2. forduló beszámolója:
Két villanás a verőfényben
Egy napsütéses vasárnap délelőtti matiné keretében teremfocis lányaink a női élvonalban ugyancsak újonc létükre gond nélkül megkapaszkodó Galaxis NFE együttesét látták vendégül a BEAC Sportcsarnokában. A már-már elvakító napsugarak közepette sokáig fedte homály a kettőjük újabb párharcából győztesen kikecmergő fél kilétét. Nosza, derítsétek ki, melyik kapuba csapott be kétszer is a szikra!
Fura dolog ez az MLSZ-féle versenykiírás. Amíg hazánkban a nagypályás ízeltlábúk a borzasztó állapotban levő létesítményekre panaszkodva télen bő három hónap át alapoznak és készülnek rá a tavaszi folytatásra, addig a futsalban is megfigyelhető egy hasonló szindróma. Felettébb különös módon ezen műfajban is akkor iktatják be a hosszabb szünidőket, amikor az időjárás arra ösztökélné az embert, hogy a rendszeres mozgás fenntartása végett a négy fal közé bújjon kicsit. Márpedig az olykor orkán erősségű széllökés ellenére most már tombol a tavasz, ám a napsugarak elől az újabb délelőtti, alsóházi mérkőzés jóvoltából az ilyen idő tájt szaunával egyenértékű BEAC csarnokába „kényszerült” az ELTE SE és a Galaxis NFE gárdája. Félreértés ne essék: nem sirám ez, pusztán tényközlés egy kiküszöbölhető hátráltató körülménnyel szemben. Márpedig a május végi kifutású pontvadászatban sokszor lesz még melege az együtteseknek, s nem feltétlenül az általuk diktált iramtól.
Visszafogottabb kezdésre engedtek következtetni ezek a dolgok, s ezt a mi lányaink részéről tovább fokozta az is, hogy a tolnai vendégjáték során kisebb sérülést összeszedő Szlávi Annával a maródiak listája (6!) lassan olyan hosszúvá vált, mint a Galaxissal szemben bevethető mezőnyjátékosoké (7!). A középkezdést követően részben be is igazolódott eme bajsejtelmünk: a Galaxis rögvest neki is esett a házigazdáknak, s az első minutumban elvégzett sarokrúgás-variáció végén Winternitz Anna tesztelhette volna először Szabó Annamari reflexeit. Nem véletlen a feltételes mód használata, ugyanis a vendégek 8-asa cselbe bonyolódott, akit így az időközben visszazáró Vida Orsi akadályozott meg a lövésben. Ezen mozzanat főbb elemei lényegében rányomták a bélyegét az első játékrészben látottakra. Az áttörhetetlennek tűnő védelmek mellett ugyanis az előrejátékban hiányzott a jó értelembe vett csibészség. Külső szemlélődőként olybá tűnt, hogy a támadók rendre egy ütemmel később reagálták le a játékhelyzeteket, mint az őrzőik. Ez különösen a lasztit kettő az egyben kapura vezető Molnár-Sáska Ildikó és Pintér Orsolya tötyörgésekor, egymást meg nem értésekor és az eleinte kivárásra apelláló Baksai Vica remek közbelépésekor vált szembetűnővé.
Próbálkozásoknak szerencsére így sem maradtunk híján, ám előbb Szabó Annamari tenyerelte Farkas Klaudia léc alá tartó kísérletét a kapu fölé, majd a túloldalon Molnár Zsófi ügyes húzogatásait követően leadott távoli lövéseit védte a megingathatónak tűnő, a pöttyössel barátságot nehezen kötő Winternitz Zsuzsanna. Utóbbi duó párharca dominált a rá következő pillanatokban is. A mieink motorjának számító Molnár Zsófi egy ízben szörfös mozdulatot imitálva szerzett vissza egy általa elherdált átadást, majd a bal szélen a rárontó védők mellett IC-ként elszáguldozva célra töltött, mindhiába. A vendégek hálóőre a jobb oldali félfához támaszkodva szögletre hárított.
A Galaxis kispadjáról Juhász Péter egy, a tanítványai részére megítélt sarokrúgást megelőzően a „Figyeljetek, most!” felkiáltással megpróbálta kizökkenteni a játék menetéből a főszereplőket, ám hiába érkezett lányai részről egyöntetű bólintás a jelszavára, a feledhetőre sikeredő kombináció láttán elképzelésünk sem volt a figurát illetően. Szempillantásnyi időn belül azonban fény derült a turpisságra: a hosszú saroknál senkitől sem zavartatva felugró és fejelő Winternitz Anna viszont érthetetlen módon a kapu üresen tátongó bal oldala mellé bólintott. A félidő zárszavaként még itt is, ott is feljegyezhettünk egy-egy szép mozzanatot, azonban Pintér Orsolya sarkalós megoldása és a játékteret keresztbeszelő, s ezáltal két bekket is a nyakába szedő Vida Orsi átlövése sem vitt közelebb bennünket a győztes kilétére vonatkozó kérdés megválaszolásában.
Fordulást követően Pfundtner Vivi villantott fel ritmikus sportgimnasztikában látott elemre hajazó mozdulatot Vida Orsi átadása után, amiért az 5-ös dresszben hajtó csatárunk a hazai kispadról a mosolyok mellett egy „Ez a lány ilyeneket is tud?” kommentet kapott útravalónak a hátvédekkel való további gyürkőzésben. Néhány másodperccel később viszont kis híján hölgyeink arcára fagyott az iménti jókedv, ugyanis Farkas Klaudia jól fordult le a rá horgonyozó Baksai Vicáról. A mieink utolsó mentsvárául szolgáló Szabó Annamari azonban habozás nélkül paskolta szögletre a rövid, jobb alsóba tartó zsugát. Némiképp a csarnokban bennrekedő meleg levegő hatására, de egyes momentumokban kissé tanácstalannak, dekoncentráltnak tűntek a mezőnyjátékosok. Erről árulkodott a vendég térfél közepén Molnár-Sáska Ildikó és Farkas Móni majd’ félperces násztánca, amit kisvártatva támadónk védjegyévé váló emelése szakított meg. A szemfülességre az ellen portásának részéről éberség volt a válaszreakció, így továbbra is a futsalban meglehetősen bizarrnak számító 0-0-s állást mutatta az eredményjelző-tábla.
A második 20 perc közepéhez érve felváltva rohamoztak tovább az együttesek, melynek hozományaként óriási gólszerzési lehetőségek maradtak kihasználatlanul. Molnár Zsófi egy vendég szögletet követően nagyszerűen lopta le Orosz Szilvia lábáról a játékszert, ám a Galaxis hatosához érve a rárontó Winternitz Zsuzsannába püfölte azt. A kipattanóból még így is akadt lehetőség a vezetés kicsikarására, ám a nagy elánnal érkező Vida Orsi elől a kapus elorozta a lasztit. Frontális karamboljuk elől viszont egyikőjük sem tudott már kitérni, de szerencsére mindkettőjüket elkerülte a sérülés réme. Eközben a túloldalon a Winternitz Anna, Orosz Szilvia duó riogatta a jó formában védő Szabó Annamarit – sikertelenül. Eme jelenetsorok között csapatkapitányunknak, Galgócz Edinának egy fejére kapott félresikerült koccanásnak „köszönhetően” az oldalvonalon túlra kellett letámolyognia. Néhány percnyi pihenőt követően megkönnyebbülten szemrevételeztük, hogy a mieink 17-ese újfent játékra jelentkezett.
A forgatókönyv folytatásaként Molnár Zsófi végzett el szabadrúgást az ellen ketrecével szemben, a veszélyesebbnek mégis a lepattanóból ellőtt kísérlete bizonyult. Az addigi történésekre nem rácáfolva a jobb alsó sarok és a pöttyös ismét a bolondját járatta a mieink Jolly Jokerével szemben. Úgy tűnt, hogy a titkos, földöntúli erőknek hála, vagy a kinti, változó erősségű szél placebo hatásaként még a hálóba tartó kísérletek is megállnak a gólvonalon. Ezen elméletre végül Molnár-Sáska Ildikó szolgált ellentmondást nem tűrő válasszal, s egy lefülelt kapuskidobást követően két védőn is átfűzte magát mielőtt vezetéshez jutatta a Galaxis csapatát. A hátralevő játékidő már nem sok újdonságot, színt hozott. Az egyenlítés érdekében mindent elkövető ELTE-s lányok támadásvezetéseibe, lövéseibe mindig becsúszott egy apróbb hiba az utolsó pillanatban. Sőt, a rohanás a nyíltabb védekezést is magával vonta. Ennek eredményeként egy kontra alkalmával Molnár-Sáska Ildikó a szó legszorosabb értelmében hámozta át magát Galgócz Edinán, majd higgadt befejezésével végképp együttese malmára hajtotta vizet.
Ez a két villanás a napsugarak százai közt ezúttal végzetesnek bizonyult, de a jutalomjátéknak számító alsóházi rájátszásnak messze még a vége. Legközelebb a Kiskunfélegyházi Mókusok otthonában nyílik lehetősége hölgyeinknek a javításra, valamint egy újabb lépés megtételére a „Kik vagyunk mi?” kérdés megválaszolásában.
Meccsindex: 6,28
A meccs színvonala – 6 A lelkesedés területén egyik félnél sem érhette szó a ház elejét, ám a sziklaszilárd lábakon álló védelmeket nem állították embert próbáló feladatok sora elé a bajnokság korábbi szakaszához képest fakóbbnak bizonyuló támadóalakzatok. Benne volt a csarnokban megrekedő meleg levegőben a „tipikusan egygólos mérkőzés” fuvallata, de a látottak alapján a pontosztozkodás reálisabbnak, igazságosabbnak tűnt.
Hangulat – 5 Egyszerűen nem, nem, nem és nem… Egyetemi berkeken belül is az egyik legközkedveltebb sportágnak számít a labdarúgás és annak válfajai, de a kilátogatók számán ez egy cseppet sem érződik – immáron sokadjára. Ráadásul most fővárosi rangadóról szólt a fáma, ám egyes periódusaiban zárt kapus találkozó érzetét kelltette bennünk a vasárnap délelőtti 40 perc. Mindez persze legkevésbé sem az együttesek hibája.
Sportszerűség – 7 Olykor egymás tűréshatárán táncoltak a hölgyek, hiszen nem egy nagyobb koccanás végett kellett megállítani az időmérő szerkezetet. Figyelmesebb játékvezetéssel ezek megelőzhetővé váltak volna, ám azt is hozzá kell tenni, hogy botorság lenne szándékos, durva belépőkre gondolni a párharcok kapcsán.
Támadófutball ereje – 6 Sokáig úgy tűnt, hogy mindkét gárda góltalanságra lesz kárhoztatva, holott szép számmal dolgozták ki a lehetőségeket. A befejezéseknél azonban mindig hibádzott valami, így már csak egy váratlan, egyéni megoldásban bizakodhatott a publikum. Erre egészen a 31. minutumig kellett várni, majd az azt követő ki-ki játék során egy kontratámadás végképp eldöntötte a három pont sorsát.
Edzői húzások – 6 Kényszerből olykor az is előfordult, hogy egyszerre három támadó szellemű kék mezes ELTE SE játékos tartózkodott a pályán, de amíg ennek a védekezésben nem látta kárát a csapat teljesítménye, addig a támadójátékban sem jelentett el különösebb fejleményt. Juhász Péter a szögletfiguráknál különösen nagy hangsúlyt fektetett a fejjátékra, azonban lányainak pontatlansága miatt a meglepetés erejével párosuló taktika lépés hatása gyorsan elillant.
Játékvezetés – 7 A negyedórányi pauzában a zsűriasztalnál ülő ellenőr jónak minősítette kollegái ténykedéseit, s emellett a remekül alkalmazott előnyszabályokat és az döntéseikkel idejében megfogott párharcokat emelte még ki értékelésében. Nos, csak hellyel-közzel adunk igazat neki, hiszen a társak olykor túlságosan is a játék folyamatosságát tartották szem előtt, ami így a fordítottan megítélt faultok rovására ment. Ez lenne az UEFA-módi?
A meccs hőse – 7 A második félidő derekáig igencsak komoly fejtörést okozott volna eme rovátka kitöltése, hiszen addig jobbára csak az átlagos teljesítményekben dúskáltunk. Az összecsapás döntő részében parketten rohangáló, addig inkább a mezőnyben szorgoskodó Molnár-Sáska Ildikó bátor előretöréseivel végül megkönnyítette dolgunkat a cím kiosztásakor. Hazai részről Molnár Zsófi sérülése ellenére bejátszotta az egész pályát, s egy picivel pontosabb lőlap esetén most lányaink második alapszakaszbeli győzelméről írnánk.
Percről percre:
31.p.: A Galaxis gárdája törte meg előbb a gólcsendet. Szabó Annamari kidobását követően Molnár-Sáska Ildikó előzte meg a kezdőkörben Farkas Móni, majd a hazai védők gyűrűjében szlalomozásba kezdett. Szólója során a labda – némi szerencsével is – mindvégig ragadt a lábához, melyet végül 6 méterről a bal kapufa igénybevételével lőtt a támadó a kapuba. Pazar egyéni villanás, 0-1!
40.p.: Alighanem eldőlt… Egy kihagyott ELTE SE lehetőséget követően ismét Molnár-Sáska Ildikó egy-egyezhetett. A vendégek csatára sikerrel vívott meg egy fej-fej melletti párharcot Galgócz Edinával szemben a bal szélen, majd egy lövőcsel bemutatása után 5 lépésről helyezte a lasztit a kiszolgáltatott Szabó Annamari ketrecének közepébe. 0-2!
Edzői nyilatkozatok:
Juhász Péter (Galaxis NFE): Várható volt, hogy nem lesz egy gólgazdag találkozó. Sajnos az első félidő nagyon óvatos, sőt unalmas játékot hozott. A második félidőben láthatóan jobban akartunk, mint az elsőben, és ez a komoly helyzetek számában is megmutatkozott. Sikerült az ELTE szervezett védekezésén rést találni, de rendre elhibáztuk a befejezést. Aztán egy szép szólót követően megszereztük a vezetést. Meglepetésünkre az ELTE se mezőnykapust nem alkalmazott, se nem támadott le minket. Kevéssel a vége előtt sikerült bebiztosítani a győzelmet. Mindenképpen szép teljesítmény, hogy nem kaptunk gólt, ehhez gratulálok a lányoknak.
Női Futsal NB I., Alsóházi rájátszás, 2. forduló, 2011. április 10.
ELTE SE – Galaxis NFE 0 – 2 (0 – 0)
Budapest, Bogdánfy Ödön utca, 20 néző vezette: Futó T. (Perepatics L., Máté A.)
ELTE SE: Szabó Annamária – Galgócz Edina, Juhász Adrienn, Vida Orsolya, Farkas Mónika Cserék: Molnár Zsófia, Pfundtner Vivien, Baksai Éva
Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen
Galaxis NFE: Winternitz Zsuzsanna – Farkas Klaudia, Winternitz Anna, Winternitz Katalin, Molnár-Sáska Ildikó
Cserék: Orosz Szilvia, Pintér Orsolya, Görög Emília Aténé, Nagy Renáta, Szabó Adrienn
Vezetőedző: Juhász Péter
Gólszerzők: Molnár-Sáska I.(2)
Kiállítás: -
További eredmények:
Felsőház:
Univerzum-Aramis – Miskolci Szabadidőközpont Vénusz 6 – 6, büntetőkkel 4 – 3
A két nyert meccsig tartó párharc végeredménye: 2 – 0 a Univerzum javára
Ferencvárosi TC – Vesta Persecutor K&3S 4 – 7
A két nyert meccsig tartó párharc végeredménye: 2 – 0 a Vesta javára
Alsóház:
Tolna-Mözs – Kiskunfélegyházi Mókusok 0 – 9
Kis Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése