Kis Róbert: Tolna-Mözs - ELTE SE

Kis Róbert írása teljes életnagyságban:


Tolna-Mözs, ELTE SE: Két jó barát


A női NB I. alsóházi rájátszásának nyitányán teremfocis hölgyeink a velük jó kapcsolatot ápoló tolnaiak otthonában vendégszerepeltek. Kettőjük alapszakaszbeli találkozásain a női nem szeszélyességére rá nem cáfolva törtek borsot a látogató az épp aktuális házigazda orra alá. Vajon most is idegenben voltak otthon lányaink?

Jó érzés Tolnán meccsre járni. Örvendezett itt már a nép bajnoki 3. helyezett együttesnek és látták már vendégül a válogatott mezőnyben az élbolyban található orosz hölgyeket is. De minden eddiginél szimpatikusabb az, hogy nem felejtik el becsben tartani az értékeiket. Erről harsonázik az öltöző előtti folyósón a magyar válogatott tagjai által aláírt, üvegkeretben őrzött címeres mez is, de természetesen a mostani együttesekről is felfedezhető egy-egy kép a falakon. Bő másfél évtizede két-három végtelenül lelkes fiatalember elindított valamit, s a magyar foci zivataros időszakát túlvészelve a mai napig rendületlenül hisznek kezdeményezésük sikerében.

Üde, jó érzésekkel szeretnek a mi lányaink is Tolnára járni. Pfundtner Vivi és Baksai Vica lévén kicsit olyan, mintha hazatérne női együttesünk, s ezt a kellemes töltetet tovább fokozta az ősszel a házigazdák ellenében aratott bravúrgyőzelmük. Siker ide, vagy oda, az akkori látogatás alkalmával több olyan baráti kapcsolat is született a két gárda között, amelyek a mai napig sem tűntek el a süllyesztőben. S most, bő egy héttel az alapszakasz zárását követően sokak legnagyobb örömére nem a fővárosi zöld-fehérek katlanjába vezetett az autóút, hanem a Pécsre vezetőt lehetett irányzékba venni.

Aprópó, irányzék! A bemelegítés során a Dj hajlamait kiélő hazai kapus biztosította talpalávalóra lányaink az egymásnak lövésre legurított labdákból olyan ütemesen lövöldözték a kapufás, felső és alsó sarkos gólokat, hogy – a tétnélküliség ide vagy oda – már azért rimánkodtunk, hogy lehetőleg ne süssék el az összes puskaporukat ideje korán. A kissé egykedvű névsorolvasást követően a sípmesterek is jelt adtak a kezdésre, ám az első percek még a jóbaráti viszonyból való átállással teltek mindkét fél részéről. Észrevétlenül is pörögtek az eredményjelző táblán a másodpercek, mire a lovak közé csaptak a főszereplők. Igaz – mint később kiderült –, onnantól kezdve már nem volt megállj.

Legelőször Folk Zsuzsanna kínálta meg egy surranópályás kísérlettel Szabó Annamarit, aki a jobb sarok mellett szűk fél méterrel elszálló löketet a tőle megszokott nyugodtsággal konstatálta. A felnőtt válogatottban is debütáló tolnai játékos rövid időn belül megtriplázta próbálkozásainak a számát, ám a mi hálóőrünk eszén már ekkor is képtelenség volt túljárni. Hölgyeink számára az igazi ébresztőt mégis a Baki Eszter kiugratását követően Bogárdi Mónika kapusunkba püfölt ziccere jelentette. A rá következő kontrából három kék mezes játékos vezette rá a labdát két mözsire, akik a büntetőterületen belüli bábeli zűrzavar végén sikeresen tisztáztak Galgócz Edina elől. Vida Orsi csocsós lövésével már fél térdre rogyasztotta az addig fennhangon dirigáló Molnár Eszter, ám támadónk kaput elkerülő kísérlete nyomán maradt a 0-0-s állás.

Két perccel később a hálóőr makulátlanságának megőrzésében csupán az égiek intézett gyors fohász segített, ugyanis Baksai Vica gyönyörű röppályát leíró löketére egyedül a két kapufa találkozása tudott csak nemet mondani. A 13. minutumban az ex-tolnai páros, Pfundtner Vivi és Baksai Vica szemmel is nehezen lekövethető kényszerítőzése végén már a háló is rezgett. A befejezés egyetlen szépséghibájának az számított, hogy a rosszabbik, külső oldalról. Azonban a „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” mondásnak női együttesünk tagjai eleget téve előbb Szabó Annamari fújta ki a jobb felsőből a két védőnket is alaposan megforgató Folk Zsuzsanna tekerését. Néhány szempillantással később Galgócz Edina szemfülességét és életerős ágyúzását követően a jó irányba mozduló kapus mellett a lövés menetszele sodorta a zsugát a gólvonalon túlra. A játékrész zárszavaként Farkas Móni bal szélről leadott próbálkozását a hálóőr egy látványos, levegőben úszásával a fotóskollegának is pózoló hárítással paskolta szögletre.

Fordulást követően sem változott sokat a közlekedési irány a pályán. Vendéglátóink igyekeztek tartani és járatni a játékszert, ám már ezen műveletsorba is hibák csúsztak. Az egyik ilyen labdavesztés végzetesnek bizonyult, ugyanis Molnár Zsófi akár gátfutó szökkenésekkel is végigvezethette volna a labdát, annyira nem értek vissza vele a hazai hátvédek. Az akció oroszlánrészének elvégzését követően önzetlensége miatt a szólót követő Vida Orsi növelte a bajnokságban szerzett találatainak számát. A tolnaiak részéről Simon Boglárka unta meg leghamarabb a tétlenséget, s bár több ízben is komoly kihívás elé állította Szabó Annamarit, a kapunk mögött helyezkedő fotós nem örvendezhetett gólról szóló kattintásnak. Ideje korán fel is adta a próbálkozást. Mindhiába, ugyanis Forray Tünde precízen helyezett átlövésével szemben már tehetetlennek bizonyult az ELTE SE-s kapuvédő.

A folytatásban a szép lassan elfogyó ceruzánkat egy rövid időre megkímélték a főszereplők. Még mielőtt azonban a lelátón elszaporodtak volna a „Hajrá Tolna!” buzdítások, a Molnár Zsófi-Vida Orsi tandem ismételten az elnémításukról gondoskodott. Az előző koreográfia lekopírozását Molnár Eszter ugyan egy remek kijövetellel meghiúsította, ám a sarokrúgást követően hatalmasat hibázva a duplázás lehetőségével ajándékozta meg Vida Orsi, aki hezitálás nélkül élt is a sansszal. S ha mindez nem lett volna elég elkedvetlenítő Simon Ferenc tanítványai számára, úgy gyorsvonat helyett technikás robogóként érkezett az összecsapás legszebb befejezése. Farkas Móni már a szezonban sem először ért el meseszép átemelős találatot, ám a mostani látványban mindenképpen a lista elejére kívánkozik. Még az előttünk futkorászó spori is elismerően biccentett egyet a fejével, pedig elmondása szerint a két nappal korábbi Tolna-Mözs – Dunaújvárosi Főiskola férfi mérkőzés alkalmával már kijutott neki a szemre tetszetős megoldásokból.

A hátralevő játékidőben felváltva forogtak veszélyben a ketrecek. A házigazdák Bogárdi Mónika vészkapusként való szerepeltetésével próbálták feltörni az ELTE SE reteszét, ám gólhelyzetbe kerülve megremegtek a lábaik és sorozatosan rossz döntéseket választottak. Sőt, Galgócz Edina előtt esély nyílt a ’friss hús’ felavatására, ám a juniorban karate bajnoki címet szerző Bogárdi Mónika a keleti sportágból átvett mozdulattal állta útját a labdának. A dudaszót követően aztán jöhettek a vigasztaló és gratuláló baráti pacsik, nagyölelések, valamint az együttesünk tolnai leányzóinak szülei és rokonai révén szép lassan hagyománnyá váló dínom-dánom. Mindezt természetesen Tolnai módra. Folytatás jövő vasárnap 11 órai kezdéssel a BEAC-on a másik régi ismerős, Galaxis NFE ellen. Gyere EL TE is!


Meccsindex: 7,71

A meccs színvonala – 7 Kezdetben mindkét gárda játékán érződött még az alapszakasz és a rájátszás közti egy hetes pihenő. A fonalat a tolnaiak kapták el előbb, de a ritmusra kisvártatva ugyancsak rátaláló ELTE SE-s hölgyek jobb helyzetkihasználásuknak és a zsákszámnyi elhalászott labdának köszönhetően megérdemelt rajt-cél győzelmet arattak.

Hangulat – 6 Nem véletlenül hozták Tolnára az MLSZ vezetői az év elején a női válogatott Oroszország elleni barátságos összecsapását. Szimpatikus, futsalra éhes pelyhes állú ifjoncok és sokat megélt emberek látogattak ki ezúttal is a sportcsarnokba, akiket az sem hozott zavarba, hogy az idény során alapos fiatalításon átesett kedvenceik ezúttal csak az alsóházba kerültek.

Sportszerűség – 9 Nem sok dolga akadt a szabálytalanságokat manuálisan jegyző szerkezet kezelésével a zsűriasztalnál ülő embernek. Nem csupán a lányok vigyáztak szerfelett egymásra, hanem az oldalvonalak mellett fel-alá pásztázó sporttársak is apaként ügyeltek a főszereplők testi épségére. Egyedül tolnai kollegánk panaszkodhatott egy picit, amikor fotózás közben Molnár Zsófi erőteljes felszabadítása tréfálta meg.

Támadófutball ereje – 8 A futsal világában sok esetben még négy pontos befejezés is kevés egy találkozó megnyeréséhez, ám vasárnap a rengeteg kidolgozott lehetőség kimaradásáért a pontatlanságokon túl a brillírozó Szabó Annamari is felelősnek bizonyult. Ugyanakkor Farkas Móni élményszámba menő technikai megoldása még a hazai szimpatizánsok egy részét is tapsra késztetette. Nem hiába, kameráért kiáltó jelenetsort látott a közönség.

Edzői húzások – 7 A nemrégiben kinevezett Simon Ferenc részéről lovagias döntésnek bizonyult a háromgólos hátrányban meghúzott, a női mezőnyben a fehér hollóhoz hasonlatos lépésnek számító vészkapus behozatala. Ennél lényegesen nagyobb hatásfokúra sikeredtek a vendégek 1-0-s vezetést követően vezetett fifikás kontratámadásai. Részükről a kísérleti jelleggel kipróbált, tényleges sorcserék ötlete is megsüvegelendő lehet a jövőre nézve.

Játékvezetés – 9 Azon morfondírozunk, hogy vajon ott voltak-e a vasárnap délután a sportcsarnokba, de a fekete mezük sokat segített ezen kérdés megválaszolásában. Teljesítményük kapcsán az előbbi mondat igencsak beszédes, ám szőrszálhasogatásként azért jegyezzük fel az általuk egy-két alkalommal elnézett bedobásokat, valamint a fault ízű koccanások feletti szemhunyást.

A meccs hőse – 8 Pályafutása egyik, ha nem a legjobb ELTE SE-s 40 percét maga mögött tudó Baksai Vica lelkesedésével, remek ütemű közbeavatkozásaival és egy, a kapufák találkozását telibe trafáló lökettel lógott ki felfelé a mezőnyből. A túloldalon Folk Zsuzsanna az első félidőben meglehetősen aktívnak bizonyult, többször is vezetéshez juttathatta volna övéit, ám a szünetet követően már ő is egyre kevesebbet vállalt.



Percről percre:

16.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A vendéglátók végeztek el oldalberúgást a büntetőterületük magasságából, ám a céltalanul előreívelt lasztira Galgócz Edina csapott le. Csapatkapitányunk a levételt és a labdavezetést követően középről, 11 méterről úgy lőtte ki a jobb alsó sarkot, hogy az elvetődő Molnár Eszter már csak belekapni tudott a löketbe. Az őszi látogatáshoz hasonlóan most is jól kezdünk, 0-1!

22.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Molnár Zsófi harcos labdaszerzését követően úgy hatolt át szólózva a házigazdák védősorán, mint kés a vajon. A 21-es mezben szereplő játékosunk a hatos vonalához érve az ütemtelenül kivetődő hazai portás mellett önzetlenül passzolt az akciót a jobbján követő Vida Orsihoz, akinek így már csak az üres ketrecbe kellett gurítania a játékszert. Hibátlan kontratámadás, 0-2!

26.p.: Szépítettek a tolnaiak. Forray Tünde kényszerítőzött Baki Eszterrel a játéktér jobb oldalán, majd a társától visszakapott zsugát egy igazítást követően jobb külsővel bombázta be Szabó Annamari kapujának bal, rövid alsó sarkába. Éledezik a hazai publikum, 1-2!

31.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Molnár Zsófi bolondította meg ismételten a bal szélen a teljes hazai védelmet, ám a Molnár Eszterrel vívott párharcából ezúttal a ziccerben tisztázó kapus jött ki jobban. Legalábbis egy szempillantásnyi ideig, ugyanis a Molnár Zsófi által élesen kapu elé lőtt szögletrúgás során a portás pontosan a berobbanó Vida Orsi lábára ejtette a pöttyöst, aki köszönte szépen és egy lépésről betuszkolta a harmadik vendégtalálatot is. 1-3!

32.p.: Hooo-hooo-hóóóóóóó, CSODAGÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Farkas Móni olvasta le Forray Tünde lábáról a lasztit, majd őt akadályozó bekkek hiányában egészen a büntetőterületig vezethette volna a játékszert. Támadónk azonban egy technikailag nehezebb és látványosabb megoldást választva 10 méterről a kifutásról vacilláló Molnár Esztert átemelve ugrasztotta talpra az egyetemistákért szorítókat. A játéknap góljának legfőbb várományosa eme mozzanat, 1-4!

Edzői nyilatkozatok:

Simon Ferenc (Tolna-Mözs): Jól játszottunk, végig mezőnyfölényben futsaloztunk, de amíg mi kihagytuk a lehetőségeinket, addig ellenfelünk kíméletlenül használta ki az általunk védekezésben elkövetett súlyos egyéni hibákat. Gratulálok az ELTE SE-nek! A jövő vasárnap hazai pályán mindenképpen ki szeretnénk javítani a mostanii botlást.

Juhász Adrienn (ELTE SE játékosa): Az első gól lélektanilag mindig nagyon fontos a csapat számára. Most szerencsére mi rúgtuk és ez erőt adott nekünk. Próbáltunk jó védekezéssel és gyors kontratámadásokkal gólt szerezni. Amint a kommunikációnk javult a pályán, úgy vált erősebbé a hátsó játékunk is, amit a vészkapussal játszó ellenfél sem tudott feltörni az utolsó percben. Van még mit fejlődni a pontos befejezésekben, passzokban, és még koncentráltabb védekezésben, de most nagyon örülünk ennek a szép győzelemnek! Köszönjük a csöppnyi, de annál lelkesebb szurkolótáborunk buzdítását és vendéglátását.

Női Futsal NB I., Alsóházi rájátszás, 1. forduló, 2011. április 3.

Tolna-Mözs – ELTE SE 1 4 (0 1)

Tolna-Mözs, Városi Sportcsarnok, 70 néző vezette: Álló T. (Lengyel S., Bogos M.)

Tolna-Mözs: Molnár Eszter – Hodován Edit, Simon Boglárka, Méhes Kata, Folk Zsuzsanna

Cserék: Forray Tünde, Schlotthauer Renáta, Mausz Renáta, Folk Renáta, Bogárdi Mónika, Baki Eszter

Vezetőedző: Simon Ferenc

ELTE SE: Szabó Annamária – Baksai Éva, Molnár Zsófia, Vida Orsolya, Pfundtner Vivien Cserék: Galgócz Edina, Farkas Mónika, Szlávi Anna, Juhász Adrienn

Vezetőedző: jelen pillanatban betöltetlen

Gólszerzők: Forray T. illetve Vida O.(2), Galgócz E., Farkas M.

Kiállítás: -

További rájátszásbeli eredmények:

Felsőház:

Miskolci Szabadidőközpont Vénusz – Univerzum-Aramis 1 – 4

Vesta Persecutor K&3S – Ferencvárosi TC április 5-én játsszák

Alsóház:

Galaxis NFE – Kiskunfélegyházi Mókusok 2 – 8

Kis Róbert

A fotók forrása: Kis Róbert

1 megjegyzés: